Üdv mindenkinek!

Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy kedvenc könyveimet elétek tárhassam. Elmesélni élményeimet, kedvenc zenéimet megmutatni, amit az adott könyv olvasása közben hallgattam. Szeretem a könyveket, főleg amik érdekelnek is. Bár gyerekkoromban nem feltétlen szerettették meg velem az olvasást, a jó kis poroszos módszer odabaszott egy gyereknek.

Gondoljatok csak bele, mikor János Vitéz a tanórán, te meg nem nagyon érted, miért erőltetik, főleg ha nem figyelsz a tanár még fejbe is üt a pecsétgyűrűjével. Hát így nem tudtam megszeretni a könyveket, sőt úgy utáltam olvasni, hogy az nem emberi. És persze sose olvastam el teljesen semmit, voltak leírások vagy megnéztem filmen. Rájött a tanár, lebuktam mindig, de ez volt. Aztán puff új iskola, irodalom óra... Még mindig emlékszem azokra az órákra, olyan nagy tudású néni mesélt nekünk órákon életekről, művekről. Élmény volt hallgatni. Élettörténetei színesítették az órákat. Komolyan felnéztem rá, hogy járt Peruba. Igazi világjáró férje volt, s néha vele tartott. De a könyvekre visszatérve, az első igazi szeretett élményemet a következő bejegyzésemben megosztom veletek, amit 14 éves korom körül tapasztaltam. 

Addig is puszi,

köszönöm, hogy olvastok,

Haruka