2016. január 26., kedd

Kanehara Hitomi - Pirszinget a Kígyónak

Miután elolvastam a Battle Royalt, elkezdett érdekelni a japán irodalom, így keresgéléseim közepette találtam rá a Pirszinget a kígyónak című könyvre. Kanehara Hitomi '83-ban született Japánban és 21 évesen írta ezt a remekművet, mely számos díjat nyert. Azóta is íróként tevékenykedik.
A drum and bass műfaj ekkoriban már szerves részem lett, így ázsiai származású előadót választottam olvasáshoz: Feint (brit). Egyértelmű volt, hogy őt hallgassam hozzá, hisz egyik száma: Snake Eyes.
A könyv nagy hatással volt rám, egyszerűen elképzelni se tudtam, hogy a piercing, testmódosítás, tetoválás egy olyan út is lehet, mely szenvedéssel van kikövezve és a Halál a vége. Karakterfejlődés megy végbe a háttérben, csak a szenvedés leplezi mind a három főszereplőnél. A lány csak elindul az úton, de nem megy végig. Egy konkrét problémám volt az egésszel: a lány itt is csak szenvedő, magatehetetlen, számomra nem olyan szimpatikus. De a férfi karaktereken meglepődtem a végén, nem gondoltam, hogy ilyen véget ér.
A borítója iszonyat ronda! Viszont a filmet (Snake and Earrings 2008) megnéztem az olvasása után, és nagyon tetszett, ahogy ábrázolja a rendező az egész hangulatot. Szögezzük le, eléggé borongós hangulatú, bár az elején felhőtlennek tűnik. 
A film főhősei:
  • Ama=Kengo Kora;
  • Lui=Yuriko Yoshitaka,
  • Siba=Arata Iura 
Pirszinget a kígyónak hátoldalán ez olvasható:
"Egy fiatal lány húsba vágó története, aki alámerészkedik Tokió sötét bugyraiba. A regényben a 19 éves Luit megbabonázza új barátja, Ama kettévágott "kígyónyelve", és révületében nekivág az élet túloldalára vezető útnak. Tokió utcáin a fájdalom átszüremlik az örömbe. 
Megismeri Ama barátját, Sibát, a tetováló mestert, akinek hideg szemei pusztító titkokat sejtetnek. Mikor Ama és Siba vakmerő viselkedése veszélyes következményekbe torkollok, Lui válaszút előtt találja magát: Jó és gonosz, élet és halál, szerelem és gyűlölet között.
A könyv kritikusai és olvasói körében egyaránt osztatlan sikert aratott, csak Japánban több mint 1millió példányban kelt el, számos nyelvre lefordították és Kanehara irodalmi hírességgé vélt saját hazájában. Pirszinget a  kígyónak című műve meghozta húszéves alkotójának az Akutagava-díjat is, Japán legnagyobb irodalmi elismerését, melynek ő volt az egyik legfiatalabb kitüntetettje."
A belső oldalán ez található:
"Lehangoltságom közepette megpróbáltam elgondolkodni a házasság lehetőségén.
A valóságnak nincs értelme.
A dolgoknak, amiken éppen gondolkodom, a látványnak, ami elém tárul, az ujjaim között tartott cigarettának egyáltalán semmi értelme nincs.
Olyan érzésem volt, mintha valahol máshol lennék, és onnan figyelném saját magamat.
Nem tudok elhinni semmit.
Nem érezhetek semmit.
Csak olyankor vagyok tudatában az életemnek, amikor fájdalmat érzek."

Szóval adott egy lány, aki összejön egy punkkal és megismerkedik a barátjával. A barát dolgozik a lányon és a punk háta mögött kavarnak. Csak azt nem tudjuk, hogy a punk és a barát is kavar a háttérben. A homoszexualitást még megemésztem, de a szado-mazo dolog nekem már vakmerő. A fájdalom nem éltet sokáig, mindig pusztulás a vége, hát nem törvényszerű? És mi történik a hátramaradottakkal? Megbocsájtás? 
10/8

Zene:
https://www.youtube.com/watch?v=cvq7Jy-TFAU&list=PLAD388EF8613D321F

Üdv!
Haruka

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése